Anyatej hiányában…

Vannak olyan anyukák, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak szoptatni, ezért anyatej-helyettesítő tápszerrel táplálják babájukat. Amennyiben csak egy kevéske teje is van az anyukának, akkor mindenképp, még a tápszer adása előtt tegye mellre a babáját. Hiszen bármilyen kis mennyiség is az a tejcsi, az nagyon fontos a babának. Továbbá ebben az esetben feltétlenül keressen fel egy szoptatási tanácsadót, akinek a segítségével ismét sikeres lehet a szoptatás.

Pótlás, de mivel?

A babák emésztőrendszere 6 hónapos korig szinte alkalmatlan az anyatejen kívül bármi más étel megemésztésére. Ezért a fél éves kor olyan bűvös határ, ami után már bátrabban tudjuk a hozzátáplálást végezni. De addig is, ha nincs anyatej, akkor mit is kaphat a baba ezen időszak “átvészelésére”?

… a régmúlt

Régen, amikor az anyának nem volt teje, gyakran előfordult, hogy egy másik anya szoptatta a gyereket. Ez már az ókortól ismert (szoptató dajka), de még az 1970-es években is elfogadott volt. Még anyósom is szoptatott egy másik csecsemőt, így a páromnak még tejtestvére is van.

Amennyiben erre sincs lehetőség, akkor jött a képbe a mesterséges táplálás. Gondoljunk csak a mitológiai alakokra. Romulust és Remust egy nőstényfarkas szoptatta, de akár kecske, kutya vagy szarvastehén is lehetett dajkaállat. A XIX. század végén a párizsi lelencházban szamárkancák tejével etették a csecsemőket. Victor Hugo Leopold nevű fiát pedig egy kecske táplálta. Ezek minden esetben közvetlen táplálást jelentettek, amelyek sok esetben bélrendszeri betegségeket okoztak a nem megfelelő higiénia miatt.

Ugyanakkor már a honfoglalás idején is voltak olyan szopóedények, amelyek a csecsemők táplálását szolgálták. Ezek készülhettek szaruból, anyagból, később fából, fémből vagy akár porcelánból is, majd a XIX. században terjedt el az üveg és a cumi szopóka.

Őseink elfogadott tápláléka volt a kancatej (amely leginkább hasonlít az anyatej összetételére), valamint később a kecsketej és a tehéntej.

Ősi gabona a köles és az árpa volt, majd a XVIII. században a rizs is elterjedt. Ezekből készült híg gabonakásákkal is táplálták a csecsemőket.

Jellemző volt az is, hogy az anya megrágta az ételt, majd ezt adta a csecsemőnek. Hogy miért? Gondoljunk csak bele. A csecsemőnek még nincs foga, ezért nem tud rágni, nem forgatja a szájában az ételt és nem termelődik sűrű emésztőnyál. Viszont a szénhidrát bontása a szájban kezdődik, amikor az étel a rágás során nyállal keveredik. Ebben a nyálban már benne lesz az amiláz enzim, ezt így akár előemésztett ételnek is nevezhetjük.

… a közelmúlt

A szüleimtől rendre azt hallom, hogy az ő idejükben, de még a 80-as években is, elfogadott volt a szoptatás helyett a hígított tehéntej adása. Nekünk is volt tehenünk, és az unokaöcsém úgy 25 évvel ezelőtt 3 hónaposan feles tejet kapott, amelybe gríz volt belefőzve. Este ezt kapta cumisüvegből.

Jellemzően az újszülöttek ⅓-os, majd 1 hónapos babák már feles tejet kaptak. A 7. hónapra már teljes tejjel táplálták a csecsemőket. Sajnos a nem megfelelő higiénia és a nem megfelelő táplálás miatt nagyon magas volt a csecsemőhalálozás.

A XIX. század végén megjelentek az első anyatejpótló tápszerek, amelyeket elsősorban csak a jómódú családok tudtak megfizetni rendkívül magas áruk miatt.

Ebben az érdekes táblázatban láthatjuk, hogy mi volt az elfogadott a 80-as években.

Felhívom minden kedves olvasó figyelmét, hogy még csak véletlenül SE kövesse ezen irányokat.

Az anyatej fogyasztása csak 8 hónapig volt javasolt, 2/3-os tehéntejet pedig már 2 hónaposan kaphatott a baba. 2 hetesen már adni lehetett citrom- alma és narancslevet, 6 hetesen már a paradicsomlé is elfogadott volt. Még a 3 hónapos kort sem érte a baba, de már kaphatott zöldbabot, bő 4 hónaposan pedig már kelkáposztát és karfiolt is. 4 hónaposan mindenféle állati termék megengedett volt. Ezért van az, hogy a nagyszülők nem értik, hogy miért nem akarunk a babánknak 6 hónaposan pörköltet adni. Ők ebben nőttek fel, így nevelték a gyerekeiket (minket).

A nézetletérések elkerülése végett javaslom azt, hogy mutassuk meg a nagyszülőknek a WHO táplálkozási javaslatát, melyet remélhetőleg minden orvos és védőnő is tanácsol.

… jelen

A védőnői javaslat szerint a pótlás az alábbiak sorrendjében történjen:

  • elsősorban az édesanya saját tejének adása,
  • másodsorban pasztörizált női tej adása,
  • harmadsorban anyatej-helyettesítő tápszer adása.

A mai védőnői álláspont szerint is a hígítatlan tehéntej (vagy más állat teje), a sűrített tej, a csökkentett zsírtartalmú tehéntej, illetve az otthon végzett hígításokkal készített tej egyike sem alkalmas csecsemőtáplálásra, ezért 1 éves kor alatt ezek nem adhatók. Én ezzel maximálisan egyetértek, sőt később sem javaslom a tehéntej fogyasztását.

Ugyanakkor érdemes azt is megnézni, hogy egy mai tápszer mit is tartalmaz. Ezek fő alapanyaga többnyire a tehéntej (ritkábban szójatej, kecsketej), azaz egy testidegen fehérje. Ez súlyos allergiás tüneteket is kiválthat, főleg akkor, ha családi hajlam is van rá.

A tápszerek összetett szénhidrátokat is tartalmaznak (maltodextrint, szacharózt vagy keményítőt), ezáltal a glükóz felszívódása egyenletesebb lesz, ugyanakkor édesebb is. Emiatt a csecsemők többet fogyasztanak a kelleténél, ennek hatása pedig látható a csecsemőkön. Az ásványi anyagok közül kritikus alkotórész a vas, miután a tehéntejalapú tápszerből csak 4-8% szívódik fel, az anyatejből a felszívódás 50%-os. A tehéntejet olyannyira módosítják, hogy a lehető legjobban “hasonlítson” az anyatejhez, és ne ártson a babának.

 Első lépés: tejserkentés

Mindenképp keressünk fel egy szoptatási tanácsadót, valamint számos tejserkentő praktikát is bevethetünk.

 Második lépés: Anyatejelosztó állomás 

Először is keressük fel a gyermekorvosunkat, ugyanis az anyatejet receptre kell havonta (1-31-ig) felíratni. A gyermekorvos által felírt recepttel kell felkeresni a lakóhely szerinti anyatej elosztókban dolgozó védőnőket, akik megrendelik az anyatejet az Állomástól. Ezzel a lehetőséggel térítésmentesen a csecsemő 8 hónapos koráig élhetünk.

A 47/1997. (XII. 17.) NM rendelet meghatározza, hogy kik jogosultak térítésmentes anyatejellátásra.

  • koraszülött,
  • kis súlyú újszülött,
  • az érett újszülött és csecsemő, ha súlyos
    • táplálkozási allergiában,
    • felszívódási zavarban,
    • hasműtéttel járó fejlődési rendellenességben szenved, és az anya saját tejével táplálni nem tudja.

Ha az anya

  •  fizikailag alkalmatlan az anyatejjel történő táplálásra,
  • olyan fertőző betegségben vagy mérgezésben szenved, amely a csecsemő egészségét veszélyezteti,
  • olyan gyógyszert szed, amely szedése a szoptatás időszakában ellenjavallt,
  • súlyos, gyakori tudatvesztéssel járó állapotban van,
  • pszichés állapota a szoptatást lehetetlenné teszi,
  • a szoptatás időszakába meghalt, vagy a gyermeket elhagyta.

 Ha nincs más megoldás: tápszer 

Amennyiben női tej pótlására nincs lehetőség, akkor mindenképp olyannal kell pótolni, kiegészíteni, ami a legkevésbé terheli a kicsi emésztőrendszerét, ugyanakkor biztosítja számára a megfelelő tápanyagokat. Az biztos, hogy semelyik mesterséges megoldás nem fogja maximálisan az anyatejet (női tejet) helyettesíteni. 

Szeretnéd változatosan és egészségesen táplálni gyermekedet?

Egyszerűen használható hozzátáplálási kézikönyv receptekkel.

Átfogó, értékes táplálkozási alapismereteket olvashatsz közérthető módon, és emellett kipróbált, bevált praktikákat és recepteket is megismerhetsz a könyvből.

Bemutatom neked, hogy gyermekünk tudatos és egészséges táplálása egyszerű, könnyen kivitelezhető a mindennapokban.

77 receptet is kapsz a kezedbe színes ételfotókkal, amelyek többségét a család többi tagja is nyugodtan eheti.

Ajánlásért fizetség

Szeretnél 500 vagy 1000 Ft-ot keresni könyvenként az ajánlásoddal?

ÉLTETŐ ÉTELEK receptgyűjtemény

Minden, ami tudatosság, egészség, életmód és természetesség

Megvásárolható

E-BOOK

YIYA kedvezménykupon

Növényi tejek a mindennapokban